Várakozás....(1.)
📓 3045.08.11.
Ma egész nap olyan érzésem volt, mintha a mellkasomban egy kisebb rakétahajtómű dübörögne. 🚀
Nem is tudom, hogy a reggeli kávé volt erősebb a suli büféjében, vagy egyszerűen csak a gondolat, hogy hamarosan én is beléphetek az Időkapuba.
Az órák ma lassabban teltek, mint valaha. A történelem tanárunk, Mr. Halvors arról mesélt, hogyan zajlottak a 2100-as évek első marsi kolóniaprojektjei… de bevallom, alig figyeltem. Az agyam teljesen máshol járt. Elképzeltem, milyen lehet majd egy nap úgy felkelni, hogy tudom: este mondjuk 1587-ben fogok lefeküdni aludni.
Lunával ma a szünetben arról beszélgettünk, hogy melyik korszakba mennénk először. Ő biztos, hogy az 1980-as évekbe ugranának, mert állítólag imádja a "retro" dolgokat, meg a régi zenéket. Én? Talán az ókori Róma lenne az első… vagy a dinoszauruszok kora. Bár ki tudja, a Kapu üzemeltetői mit engednek majd.
Kicsit félek is, hogy mi van, ha valamit elrontok. A "szappantartó" védőkapszula elvileg mindentől megóv, de… mi van, ha rossz koordinátát adok meg? Vagy ha a visszaindulásnál lekésem a Kaput? Nem szeretnék örökre a múltban ragadni.
Ma este lefekvés előtt még egyszer átgondolom, hová is akarok majd menni, amikor eljön a napom. Addig pedig próbálok nem úgy viselkedni, mint egy kisgyerek a cukorka bolt előtt… de hát, valljuk be, ez baromi nehéz.
– Eli