A szabályok ellen – Beatles, 1966. augusztus 29.
3045.08.29
Szerző: Zed Chronos
A Kronopod kijelzőjén ma hajnalban ez villog: 1966. augusztus 29., San Francisco – Candlestick Park. Egy dátum, amely nem háborúról vagy csatáról híres, hanem arról, hogy a Beatles utolsó koncertjét adta.
Miért pont ide?
Mert néha a történelem nem puskaropogásban, hanem gitárhangban írja a legfontosabb fejezeteit. A Beatles több volt, mint egy zenekar: ők voltak egy nemzedék hangja, és ezen az estén zárult le egy korszak.
Miért más ez az utazás?
Mert most először szembe megyek a szabályokkal. A Kronopod mindig figyelmeztet: 17:00-ra vissza kell térni. De ma nem akarok. Nem akarok elsétálni a koncert előtt, amikor milliók álma válik valóra, amikor négy fiatal brit fiú lezárja a világ egyik legnagyobb történetét a színpadon.
Ha kockáztatnom kell, megteszem. Ha következményei lesznek, majd szembenézek velük. Ma este nem krónikás leszek csupán, hanem részese annak a dallamnak, ami egy korszakot elbúcsúztatott.
Mit szeretnék átélni?
- A rajongók sikolyát, amikor felcsendül az első hang.
- A Beatles minden dalát, ahogy recsegő hangszórókon keresztül is felejthetetlen.
- A pillanatot, amikor John Lennon viccesen megjegyzi: „Ez lesz az utolsó koncertünk.” – és senki sem hiszi, hogy komolyan gondolja.
Pontban 5:00-kor átlépek a kapun, és egész nap a Candlestick Park környékén leszek. És amikor 17:00-kor a Kronopod jelez, el fogom nyomni a rezgését. Maradok. Maradok, hogy lássam és halljam a történelem utolsó akkordjait.
